(Öko)tudatos hőszigetelés – nemcsak hasznos, de szabályos is
Még az
sem feltétlenül tud róla, akit érint: az új, idén még csak a hatósági
épületekre bevezetett, az eddigieknél jóval szigorúbb épületenergetikai
szabályozás 2021-től már minden építkezésre vonatkozik, aminek a
kulcsátadása ezután a dátum után várható!
Könnyű
megjósolni: az építkezők körében – legyen az megrendelő, tervező vagy
kivitelező – rövid időn belül slágertéma lesz a hőszigetelés. A
Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) évek óta
folytat ismeretterjesztő kampányt az energiatudatosság jegyében, s idén
március 20. és április 20. között a fogyasztók széleskörű lekérdezésével
jár utána, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a szabályozás változásairól és
a hőszigetelés témájáról.
Figyelembe véve, hogy egy-egy épület kulcsrakészre való kivitelezése
legkevesebb egy-másfél évig, de jellemzően még tovább is eltart, a már
folyamatban lévő építkezések igen tekintélyes hányada érintett az
újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben.
A szigorúbb szabályok hátterében az áll, hogy az Európai Unió részben
környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási megfontolásból célul
tűzte ki az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését. Ennek a
törekvésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla
energiaigényűnek kell lennie.
2015-ben az államilag támogatott épületenergetikai beruházásoknak,
2018-ban pedig minden új építésű épületnek a költséghatékony modellnek
kell megfelelnie. 2019-től az újonnan épülő hatósági épületekre, míg
2021-től minden új épületre a közel nulla energiafogyasztású modell
érvényesítése az előírás. – Forrás: MEPS
A
hőszigetelésről régen és ma
A hőszigetelésről való gondolkodás sokat változott az elmúlt
évtizedekben: eleinte csak az épület állagmegóvását várták el tőle, majd
a hetvenes évek olajválsága fordította először a figyelmet a
költséghatékonyság felé: az energia drágább lett, a jó hőszigeteléssel
pedig pénzt takaríthatott meg a lakástulajdonos. A kétezres évek elején
az ukrán gázvitával az energiaellátás biztonsága megingott, ráadásul
szembesülni kellett vele: bizony a felhasznált energia 70-80%-a
importból, politikailag labilis területekről érkezik. Ma már évről-évre
saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, így a környezettudatosság
is bekerült a hatékony hőszigetelés melletti érvrendszerbe.
A szemlélet változásainak megfelelően változott az épületenergetikai
szabályozás is, bár hazánkban kissé faramuci módon: míg Németországban
például ötévente vizsgálják felül az aktuális hőtechnikai szabályozást,
addig Magyarországon a szabályozás megváltoztatásából szinte teljesen
hiányzik a fokozatosság.
Változás
fokozatosság nélkül
A közelmúltban – 2015-ben és a 2018-ban – bevezetett szabályok arról
árulkodnak, hogy az épületenergetikai törekvéseket a költséghatékony
modell bevezetése vezérelte. A 2019-es és 2021-es rendelkezések
viszont a közel zéró energiafelhasználású modell bevezetéséről
fognak szólni. Csakhogy a két modell bevezetése között van egy különbség:
míg az elsőnél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második
esetében az energetikai megfeleltetést a kész házra vonatkoztatják, s a
használatba vételi engedély kiadásához kötik. A kettő keresztmetszetében
pedig ott vannak azok az építkezések, melyek akkor kezdődtek el, amikor
még elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok
meglétét, de kulcsátadáskor a használatba vételi engedély megszerzéséhez
már a jóval szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük.
Az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is
érvényesíteni kell, bár a szabályozás ez esetben megengedőbb. Míg
kismértékű (a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő) felújítás
során a megfeleltetésnél csak a felújítandó részre kell koncentrálni,
addig a nagyobb felületet (például a homlokzatot) érintő felújításoknál
már jóval összetettebb a szabályozás.
A
minimális környezetterhelés kulcsa: 98% levegő
Az energia- és környezettudatosságot már a hőszigetelő anyag megfelelő
megválasztásával érvényesíthetjük: a 98%-ban levegőből álló, fokozott
hőszigetelő képességű grafit adalékos polisztirolhab például a svájci Büro für Umweltchemie 2018-ban nyilvánosságra
hozott, többszempontú elemzése szerint a teljes életciklusa alatt csak
minimális környezeti terhelést jelent, és kifejezetten ökotudatos
választás az építkezőnek.
Ahhoz,
hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol
hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni, ami egy építkezés egészéhez viszonyítva
elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést. A vastagabb,
hatékonyabb hőszigetelés hamar behozza az árát: alacsonyabb lesz a
fűtésszámla, kevesebb légkondicionálási költséggel kell számolni, összességében
csökken a környezetet is terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt
hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért!
(hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS
Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a
környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe
beszédes: nemcsak a környezetterhelés csökkentésére való törekvést jelzi,
hanem azt a tényt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások
gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést. Aki nem szeretne az
utolsó pillanatban vészforgatókönyveken gondolkodni, az már a
tervezőasztalon számol a szabványoknak megfelelő, hatékony
hőszigeteléssel.
A Hőszigetelj a
holnapért! kampány keretében indított felmérést április 30-ig kitöltők
között 10 wellness hétvégét sorsolnak ki a szervezők!