Ezt jelenti a pellettüzelés

A folyékony fának is nevezett fapelletet 20 évvel ezelőtt fejlesztették ki Ausztriában és Skandináviában. Nyilvánvalóan hamar elterjedt itt is, de gyakran megesik, hogy sokan nem is hallottak még erről.

A szakemberek szerint a cél az volt, hogy fával illetve más növényi hulladékokkal is ugyanolyan kényelmesen, gazdaságosan, automata módon lehessen fűteni, mint gázzal vagy olajjal.

Fontos tudni, hogy a pelletálás egy régóta ismert eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik.

A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez. Szinte minden anyagot lehet pelletálni, amely apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő.

A fűtés elérését tekintve központi szereppel bír a pellet kazán. Amióta pelletálási eljárással sikerült "folyékonnyá" tenni a fát, nincs nagy különbség a berendezés felépítésében a gázhoz vagy fűtőolajhoz képest, mivel mindhárom rendszer rendelkezik egy üzemanyagtartállyal, egy égőfejjel, valamint egy erre a célra kialakított hőcserélővel.

Alapvető különbségek az üzemeltetésben vannak, mivel a gáz, illetve cseppfolyós üzemanyag eltér a szilárd fűtőanyag tulajdonságaitól.

A lényegi különbségek a fűtőanyag adagolásában (ami a pellet esetében egy továbbító csiga segítségével történik), valamint a képződő salakanyag mennyiségében vannak. Mivel a pellet tüzelőanyag valójában szilárd formátumú, ezért az adagolás minden esetben olyan kialakítású, hogy visszaégés lehetőleg ne következhessen be.

A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete 800-1000 °C között ingadozik.

Ha hasznosítjuk a füstgáz hőmérsékletét, ami 70-100 °C között lehet, a rendszer hatásfoka 90% felettinek mondható.