A tető és az ablakok szigetelése
Közzététel szerző Hőszigetelő Áruház itt Utólagos hőszigetelés · Sze Ápr 13 2016 · 1:45
Tags: tetőszigetelés, ablakszigetelés, energiatakarékosság
Tags: tetőszigetelés, ablakszigetelés, energiatakarékosság
Nem vitás, hogy a hőszigetelés a legbiztosabb módja annak, hogy az ember az energiatakarékosság útjára lépjen. 
Ám azt mindenképp szem előtt kell tartani, hogy ez egy elég komplex feladat, ami nem csak abból áll, hogy a falakat szigeteljük.
Minden esetben szükség van egy alapos tető és ablak szigetelésre is.
Ennek oka, hogy az épületek hővesztesége a szigetelés meglététől, illetve állapotától függően meglehetősen eltérő lehet.
Például a hőveszteség 30–40%-a a falakon keresztül, 20–30%- a tetőn keresztül, míg 15–25%-a az ablakokon át történik.
Egyértelmű, hogy a falak nagyon fontosak, de a tetőt és az ablakot sem szabad elhanyagolni. Ebben a cikkben erre a kettőre koncentrálunk.
Amint azt említettük, a tető akár a hőveszteség 30 százalékáért is felelős lehet, így energiatakarékossági szempontból kiemelten fontos a megfelelő szigetelés beépítése. 
A tetőtérben általában üveggyapotot vagy kőzetgyapotot használnak.
A szigetelés vastagsága itt a homlokzati átlag kilenc centiméternél jóval vastagabb, átlagosan huszonnégy centiméter.
A szigetelés egy részét általában a szarufák között helyezik el, majd ez alá még egy réteget helyeznek el.
Ezt a második, alsó réteget célszerű egybefüggően felhelyezni, mivel a szigetelőanyag idővel összezsugorodhat, az illesztéseknél rések keletkezhetnek, ami hőhidak kialakulásához vezet.
A szarufák között átlagosan tizenöt, alattuk pedig öt centiméter vastagságú szigetelőanyag kerül felhelyezésre.
Most lássuk, hogy miként érvényesül az ablakok hőszigetelése. Amint említettük, az ablakok általában az épületek hőveszteségének tekintélyes részéért felelősek, ezért már a legkorábbi időkben igyekeztek növelni a hőszigetelő tulajdonságaikat.
A legkezdetlegesebb megoldás a szimpla ablak helyett a kétrétegű, pallótokos és kapcsolt gerébtokos ablak, ahol a két ablakszárny közti levegő biztosítja a hőszigetelést.
Az energiaválság után, a '70-es években kezdtek elterjedni a kétrétegű, majd az évtized végén a háromrétegű ablaküvegek.
Manapság már nem elsősorban a rétegek számának növelése a cél.
A modern hőszigetelő üvegek gyártásánál levegő helyett nemesgázzal vagy vákuummal töltik ki az üvegtáblák közti hézagot, ami nagymértékben, akár 20%-kal is csökkentheti a hőáteresztési képességet.
