A tető és az ablakok hőszigetelése

A tető hőszigetelésének fontossága megkérdőjelezhetetlen, ugyanis a hőveszteség akár 25 százalékáért is felelős lehet. Ebből ádódóan minden egyes épület tetőt illető hőszigetelése egy energiatakarékossági kulcsfontosságú kivetelezést jelent.

A megfelelő szigetelés nélkülözhetetlen, így a tetőtérben a szakemberek vagy üveggyapotot vagy kőzetgyapotot ajánlanak.

A homlokzati körülbelüli 9 centiméteres szigetelési vastagságnál itt jóval vastagabb, átlagosan 23 centiméteres ajánlatos. Általában a szarufák közé helyezik el a szigetelés egy részét, majd a meglévő szigetelés alá még egy réteg kerül.

Itt fontos tudni, hogy az alsó, azaz a második rétegnél érdemes egybefüggő felhelyezést alkalmazni, ugyanis a szigetelőanyag az idők múlásával valamelyest összemegy, így nem kívánatos rések keletkezhetnek, melyek hőhidak létrejöttéhez vezethet.

Az alsó, második réteg vastagsága általában 10 centiméter szokott lenni, míg a szarufák közötti szigetelőanyag vastagsága 15 centiméter.

Az tető mellett fontos szerepet kapnak az ablakok is a hőszigetelést illetően, ugyanis ezek a hőveszteség javarészéért felelősek.

Épp ezért célszerű a szimpla ablakok helyett a sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb kétrétegű, pallótokos és kapcsolt gerébtokos ablakokat választani, ahol a két ablakszárny közötti levegő garantálja a szigetelést.

Már három rétegű ablakokra is bőven van példa, ám az elmúlt években nem a rétegek bővítése volt a cél, hanem az üvegtáblák közötti rész nemesgázzal vagy vákummal való feltöltése, a jól megszokott levegő helyett, így akár 22 százalékos csökkenést lehet elérni a hőáteresztést illetően.

A modernebb megoldásoknál megemlítendő még az úgynevezett Low-E (Low-emission) eljárás is, amely egy olyan bevonat, mely a hosszúhullámú infravörös sugarakat az épületbe tükrözi vissza, így akár a felére lehet csökkenteni a hőveszteségét a kétrétegű ablakokhoz képest.